A holokauszt magyarországi emléknapja

2001 óta minden év április 16-án a holokauszt magyarországi áldozataira emlékezünk. 1944-ben e napon kezdődött meg a magyarországi zsidók gettókba tömörítése Kárpátalján. Az ezt követő hónapok során több mint 400.000 zsidót zártak gyűjtőtáborokba, majd hurcoltak el Magyarországról Auschwitz-Birkenauba.

Magyarországot 1944. március 19-én megszállta a német hadsereg, ezzel együtt hazánkba érkezett az úgynevezett különleges bevetési egység (Sondereinsatzkommando – SEK) is, melynek feladata az ország „zsidótlanítása” volt. A SEK vezetésével a holokauszt fő szervezőjét, Adolf Eichmann SS-alezredest bízták meg, aki a Birodalmi Biztonsági Főhivatal deportálási ügyekben egész Európára kiterjedő hatáskörrel rendelkező zsidóügyi részlegét vezette. Horthy Miklós kormányzó, néhány nappal a megszállás után német nyomásra új, a náci érdekeket kiszolgáló kormányt nevezett ki. A miniszterelnöki székben a németellenes Kállay Miklóst Sztójay Döme váltotta.

A kormány elrendelte a zsidók számára a sárga csillag viselését, majd vagyonukat elkobozták, állásukat felmondták. A 825.000 magyar zsidónak megtiltották az utazást, lakókörzetüket nem hagyhatták el. Ekkor adta ki Baky László belügyi államtitkár bizalmas rendeletét, amely a deportálást megelőző intézkedéssor eleme volt. “A m. kir. kormány az országot rövid időn belül megtisztítja a zsidóktól. A tisztogatást területrészenként rendelem el, eredményeként a zsidóságot nemre és korra való tekintet nélkül a kijelölt gyűjtőtáborokba kell szállítani. Városokban és nagyobb községekben később a zsidóság egy része a rendészeti hatóságok által kijelölt zsidóépületekben, illetve gettókban nyer elhelyezést.”. Adolf Eichmann SS alezredes javaslatára a fronthoz legközelebb eső keleti és északi területeken (Kárpátalja, Felvidék, Észak-Erdély) kezdődött meg a zsidók gettókba tömörítése 1944. április 16-án, a begyűjtést a vidéki lakossággal kezdték.

1944 április közepe és július eleje között gyakorlatilag az egész országban – utoljára Budapesten – végrehajtották a gettósítási akciót. Július elejére több mint százhetven gettóban 437 000 zsidót zsúfoltak össze. A népirtás második szakasza, a többheti gettóban való szenvedés és embertelen körülmények közötti fogva tartás után a Nyíregyházával és Máramarosszigettel együtt egész Kárpátalját magába foglaló VIII. kassai csendőrkerületből történő deportálásokkal kezdődött meg, május második felétől.
Hivatalos adatok szerint május 15. és június 7. között Kárpátaljáról, majd Északkelet-Magyarországról és Észak-Erdélyből (VIII–X. csendőrkerület) naponta átlagosan négy, összesen 92 szerelvény haladt át Kassán, az Auschwitzba vezető vasútvonal csomópontján Lengyelország felé. Egy-egy vonat 45 vagonból állt, mindegyikben átlagosan 70 embert préseltek össze poggyásszal együtt. A súlyosan beteg zsidók és hozzátartozóik az utolsó csoportokba kerültek. Az út a lengyelországi haláltáborokba – szörnyű higiéniai körülmények között, étlen-szomjan – több napig tartott. Jó néhányan nem bírták ki a megpróbáltatásokat, s még útközben meghaltak. A kiszállított zsidók mintegy harmadát minősítették munkaképesnek, a többieket megérkezésük után elgázosították, holttestüket a krematóriumokban elégették.

1944. július elejére már csak a budapesti és a munkaszolgálatos zsidók maradtak Magyarországon. Az egyre romló hadi helyzet, a külföldi tiltakozáshullám és az auschwitzi tömegmészárlásokról szóló hírek terjedése arra késztette Horthyt, hogy július elején leállítsa a deportálásokat. Az addig Hitler-hű Románia augusztus végén oldalt váltott és hadat üzent Berlinnek, ami megrengette a nácik térségbeli pozícióit. Ezt kihasználva Horthy menesztette a Sztójay-kabinetet és Lakatos Géza vezérezredes irányításával új kormányt nevezett ki, amelynek fő feladata a német szövetségből való kiválás előkészítése volt, ám október 15-én a németek átvették a kezdeményezést, lemondatták Horthyt és Szálasi Ferenc nyilas mozgalmát juttatták hatalomra. Az újdonsült “Nemzetvezető” megindította a deportálásokat: november és december folyamán mintegy 50.000 budapesti és munkaszolgálatos zsidót vittek Németországba – javarészüket gyalogmenetben hajtva az összeomló Birodalom területére. A Budapesten maradt zsidókat két gettóba zárták. A fővárosban állandósult a terror, nyilas fegyveresek zsidók ezreit gyilkolták meg. A gettók túlélőit 1945 januárjában, a koncentrációs táborokban életben maradt zsidókat az év tavaszán szabadították fel a szövetséges csapatok.

A költészet napja

Az idein tanévben is honlapunkon keresztül emlékezünk meg a költészet napjáról.
A költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük.
Ezen a napon online formában művészek, költők, írók emlékeznek versek felidézésével.

„A nagy szavak nem érnek semmit,
Elszállnak, mint az őszi szél.
De a szeretet, ha tiszta szívből fakad,
Elkíséri az embert, amíg él.”

József Attila – Szeretet

Az iskolák megnyitása után érdekes feladatokkal, játékokkal emlékezünk erre a napra!

“Legek” farsangja

2021. február 19-én a járványhelyzet miatt eltérő módon rendeztük meg a hagyományos farsangi bálunkat. A jelmezeket 5 tagú zsűri értékelte a legötletesebb, leghumorosabb, legmunkásabb és még számtalan “leg” alapján.
Köszönjük tanulóinknak, szüleiknek és pedagógusainknak az ötletes jelmezeket.
A SZMK tortával jutalmazta a jelmezben felvonuló valamennyi tanulót. A zsűri pedig oklevéllel köszönte meg a leg… jelmezeket.
Reméljük, hogy jövőre már hagyományos módon ünnepelhetjük a farsangot.

A fotóalbum megtekintéséhez kattints ide!

Farsang

A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül.

Velencei karnevál

A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.

Busójárás

Rejtvényfejtők napja

Február hónap a rejtvényfejtők hónapja a Kossuthban. A hónap folyamán sok érdekes feladat vár rátok Déska Ildikó tanárnő vezetésével. Az alábbiakban rövid összefoglalót közlünk veletek a rejtvényfejtés történetéről.
Mindenkinek jó munkát kívánunk!

Február 3-a magyar rejtvényfejtők napja 2007 óta, annak emlékére, hogy ezen a napon jelent meg először 1957-ben a Füles magazin.

Ez a hetilap minden vasárnap jelent meg, azért, mert az volt az egyetlen munkaszüneti nap akkortájt. A keresztrejtvények mellett (akkor még nem volt skandináv rejtvény benne) tartalmazott képregényeket, vicceket illusztrációkkal karikatúrákkal (pl.: Pusztai Pál: Jucika). A műveltségi feladványok mellett rengeteg képes és illusztráció nélküli viccet, illetve mókás történeteket, Tanár úr kérem című rovatot, és mivel a rejtvények megoldásait be lehetett küldeni, tartalmazta az előző szám helyes megfejtéseit is.

Az első magyar keresztrejtvény Magyarországon 1925. január 22-én jelent meg Az első „keresztszórejtvény” címmel, a Ma Este című hetilap hasábjain. Bár felépítése és nyelvezete nem teljesen felel meg a mai szokásoknak, mégis igen érdekes történeti kuriózum. Ezt követően néhány hét múlva szinte minden újságban helyet kapott a népszerű fejtörő. Sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: például a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán a fődíj egy körúti bérház volt. Napjainkban pedig már több mint 100 rejtvényújság közül válogathatnak az újságos standokon az érdeklődők.

1968-ban Pécsett alakult meg az első rejtvényfejtő klub, ahol előbb háziversenyeket rendeztek, majd sor került az első városok közötti versenyre is. Később a Füles koordinálásával gombamód szaporodtak a rejtvényfejtő klubok az ország minden táján, és rendszeresen találkoztak is országos versenyeken az ország legjobb rejtvényfejtői. Az évtizedek során kialakult szabályok szerint különböző kategóriákban, illetve egyéni- és csapatfordulókban mérik össze tudásukat a rejtvényfejtők. 1996 óta a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete szervezi a hazai rejtvényfejtő-versenyeket.

Az első magyar keresztszórejtvény

Vízszintes olvasandó: 1. Egy fővárosi színház. 2. Szórakozóhely. 3. Laknak benne. 4. Érc. 5. Uri Játék. 6. Állat. 7. Színházi kellék. 8. Külföldön sikert aratott magyar színmű. 9. Embert utánzó figura. 10. Háziállat. 11. Ismert budapesti filmszínház. 12. Keleti népfaj. 13. Fogoly. 14. Társasvállalat rövidítése. 15. Görög férfiszépség. 16. Szerb város. 17. Expresszionista művészeti lap. 18. Orosz folyó. 19. Az első ember párja. 20. Fényforrás. 21. Állat. 22. Budapesti kávéház. 23. Kérdőszócska. 24. Budapesti star. 25. Elem.

Függőleges olvasandó: 1. Magyar színpadi író. 9. Női név. 11. Időjelző. 18. Aki örökké vonz. 19. Földmives szerszám. 20. Indulatszó. 21. Harmadik személy. 23. Feltételes szócska. 26. Férfinév. 27. Északi katholikus nemzet. 28. Golyós játék. 29. Testrész. 30. Menyasszony neve. 31. Kellemetlen meglepetés. 32. Ugrándozó lény. 33. Kínai cserjéből készült ital. 34. Gazdasági intéző. 35. Görög isten.

Magyar Kultúra Napja

A járványhelyzet ellenére az idei tanévben is kiemelt figyelmet fordítottunk
a Magyar Kultúra Napjára.
Tanulóink online feladatokat kaptak az óraközi szünetekben, tánc, költészet, irodalom, népművészet, hungarikumok, világörökség témakörökben.
A feladatok megoldását az osztályok feladatlapokon végezték el.
Köszönjük a hónapfelelős pedagógusok közreműködését!
Várjuk a feladatlapokat értékelésre!

A fotóalbum megtekintéséhez kattints ide!

Karácsony

Jézus Krisztus születésére emlékezik karácsonykor a keresztény világ, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét ülik ezekben a napokban.

A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben.  A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkereszttől és került át december 25-re.

A karácsonyi ünneplés a szentestével veszi kezdetét, amelyen régi hagyomány szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, e hagyomány nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételeken.

A betlehemi jászol állítása szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be.

A karácsonyfa-állítás a XVII. századtól német területről terjedt el, a karácsonyi ajándékozás a kezdetektől szokásos. A hagyományos paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték, a kántálás és a vacsora.

A fotóalbum megtekintéséhez kattints ide!