Az idei tanévünkre is rányomta bélyegét a járványhelyzet. Tanulóinknak éppen a tanév hajrájában ismét szembe kellett nézniük a digitális oktatás kihívásaival. A tanévzáró ünnepség jó hangulatú műsorral zárta le az idei évet.
Minden pedagógusnak, diáknak a nyárra jó pihenést, feltöltődést kívánunk!
Ballagás 2021
Az idei tanévben nagy örömünkre a járványhelyzet ellenére régi hagyományaink szerint rendezhettük meg ballagási ünnepségünket. Megható műsorral búcsúztak iskolánktól nyolcadikos diákjaink.
A ballagási ünnepségen 8 évi kitűnő tanulmányi eredményéért Nagy Eszter 8.b osztályos tanuló könyvjutalomban részesült. Gratulálunk!
Minden búcsúzó nyolcadikos diákunknak további sikereket kívánunk a középiskolában!
Gyermeknapi pizza parti
Köszönjük Kecskés Attila vállalkozó gyermeknapi meglepetését!
Mindenki nagy örömmel fogyasztotta el a finom pizzát.
A Nemzeti Összetartozás Napja
Az első világháborút lezáró Magyarországra vonatkozó békeszerződés értelmében a Felvidéket, Kárpátalját, Erdélyt, a Délvidéket, Horvátországot más országokhoz csatolták. Az ország egyik napról a másikra elveszítette területének 2/3-át, lakosságának felét. Három és fél millió ember rekedt határainkon túlra. A megalázó békeszerződés hírére megszólaltak a harangok, az emberek gyászruhába öltöztek, temették Magyarországot.
A nemzeti összetartozás napja az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-re eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én iktatott törvénybe az Országgyűlés.
Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Juhász Gyula: Trianon /Részlet/
Nem kell beszélni róla sohasem,
De mindig, mindig gondoljunk reá.
Mert nem lehet feledni, nem, soha,
Amíg magyar lesz és emlékezet.
Az idei tanévben a 3.b és 6.b osztályos tanulók emlékeztek meg erről a napról.
A műsort Németh Rita és Barna Bence osztályfőnökök állították össze.
A megemlékezésről készült képek megtekintéséhez kattints ide!
Róka koma
Az Iskolánk hátsó udvarán elhelyezkedő használaton kívüli lépcső alá beköltözött egy rókacsalád. Az állatok sérülésmentes eltávolításán dolgozik városunk önkormányzata, az érintett vadásztársaság és az iskolavezetés. Ennek keretében a hátsó udvar lezárásra került. Több róka már sérülésmentesen befogásra került. A csapdák kihelyezése és ellenőrzése folyamatos.
A képek nem illusztrációk! A sérülésmentesen befogott és elszállításra váró róka látható rajtuk.
Madarak és fák napja 2021
Története
A világ első madarak és fák napját Chernel István, a híres ornitológus szervezte meg 1902-ben Kőszegen, a párizsi európai madárvédelmi egyezmény alapján.
Célja
A madarak és fák előtti tisztelgés méltó szimbóluma a békés egymás mellett élésnek és közös természeti értékeink védelmének. Évente megválasztásra kerül Az év madara, és Az év fája.
Olyan korban élünk, amikor egyéni, közösségi és nemzetközi szinten is aktív cselekvésre és összefogásra van szükség annak érdekében, hogy élhetőbb, fenntarthatóbb világot adjunk át gyermekeinknek, unokáinknak. Ezért összehangoltabbá kell tennünk az üzleti és a társadalmi érdekeket, erőteljesebben kell fókuszálnunk az edukációra, a társadalmi szemléletformálásra, így a környezettudatos gondolkodásmód erősítésére is.
Kedves Gyerekek!
Megosztunk veletek két érdekes feladatot a „Madarak és Fák napjához” kapcsolódóan!
Ha van kedvetek, nyomtassátok ki és oldjátok meg a feladatokat.
Jó szórakozást kívánunk feladatokhoz!
A Föld napja
Egy nap a holnapért, a klímáért! Létünk alapja az élővilág változatosságának megőrzése – erre figyelmeztet a 31. magyar és az 51. világméretű Föld napja, melynek kiemelt témája maradt a biológiai sokféleség megőrzése is. Az emberiség túlterjeszkedése agyonnyomja a vadvilágot, túlfogyasztunk és túlterjeszkedünk, ezt jelzi évről évre a WWF Élő bolygó jelentése. Az emberiség beavatkozása a természet évezredes egyensúlyába veszélyezteti a vadonélők, köztük a beporzó rovarok, növények létét. A biológiai sokféleség csökkenésének 60%-áért étrendünk, pontosabban az állatok takarmánya felel. Sebezhetőségünkre figyelmeztetett a koronavírussal a természet – az idei lesz az első digitális, önszerveződő, közösségépítő Föld napja! Tegyünk végre, kezdjük ma!
Kedves Gyerekek!
Az alábbi linkeken kvízjátékokat érhettek el, melynek témája a „Föld Napja”
https://wordwall.net/resource/1618219/k%c3%b6rnyezetismeret/f%c3%b6ld-napja
https://wordwall.net/resource/1442838/k%c3%b6rnyezetismeret/%c3%a9vszakok-gyakorl%c3%b3-kicsiknek
A holokauszt magyarországi emléknapja
2001 óta minden év április 16-án a holokauszt magyarországi áldozataira emlékezünk. 1944-ben e napon kezdődött meg a magyarországi zsidók gettókba tömörítése Kárpátalján. Az ezt követő hónapok során több mint 400.000 zsidót zártak gyűjtőtáborokba, majd hurcoltak el Magyarországról Auschwitz-Birkenauba.
Magyarországot 1944. március 19-én megszállta a német hadsereg, ezzel együtt hazánkba érkezett az úgynevezett különleges bevetési egység (Sondereinsatzkommando – SEK) is, melynek feladata az ország „zsidótlanítása” volt. A SEK vezetésével a holokauszt fő szervezőjét, Adolf Eichmann SS-alezredest bízták meg, aki a Birodalmi Biztonsági Főhivatal deportálási ügyekben egész Európára kiterjedő hatáskörrel rendelkező zsidóügyi részlegét vezette. Horthy Miklós kormányzó, néhány nappal a megszállás után német nyomásra új, a náci érdekeket kiszolgáló kormányt nevezett ki. A miniszterelnöki székben a németellenes Kállay Miklóst Sztójay Döme váltotta.
A kormány elrendelte a zsidók számára a sárga csillag viselését, majd vagyonukat elkobozták, állásukat felmondták. A 825.000 magyar zsidónak megtiltották az utazást, lakókörzetüket nem hagyhatták el. Ekkor adta ki Baky László belügyi államtitkár bizalmas rendeletét, amely a deportálást megelőző intézkedéssor eleme volt. “A m. kir. kormány az országot rövid időn belül megtisztítja a zsidóktól. A tisztogatást területrészenként rendelem el, eredményeként a zsidóságot nemre és korra való tekintet nélkül a kijelölt gyűjtőtáborokba kell szállítani. Városokban és nagyobb községekben később a zsidóság egy része a rendészeti hatóságok által kijelölt zsidóépületekben, illetve gettókban nyer elhelyezést.”. Adolf Eichmann SS alezredes javaslatára a fronthoz legközelebb eső keleti és északi területeken (Kárpátalja, Felvidék, Észak-Erdély) kezdődött meg a zsidók gettókba tömörítése 1944. április 16-án, a begyűjtést a vidéki lakossággal kezdték.
1944 április közepe és július eleje között gyakorlatilag az egész országban – utoljára Budapesten – végrehajtották a gettósítási akciót. Július elejére több mint százhetven gettóban 437 000 zsidót zsúfoltak össze. A népirtás második szakasza, a többheti gettóban való szenvedés és embertelen körülmények közötti fogva tartás után a Nyíregyházával és Máramarosszigettel együtt egész Kárpátalját magába foglaló VIII. kassai csendőrkerületből történő deportálásokkal kezdődött meg, május második felétől.
Hivatalos adatok szerint május 15. és június 7. között Kárpátaljáról, majd Északkelet-Magyarországról és Észak-Erdélyből (VIII–X. csendőrkerület) naponta átlagosan négy, összesen 92 szerelvény haladt át Kassán, az Auschwitzba vezető vasútvonal csomópontján Lengyelország felé. Egy-egy vonat 45 vagonból állt, mindegyikben átlagosan 70 embert préseltek össze poggyásszal együtt. A súlyosan beteg zsidók és hozzátartozóik az utolsó csoportokba kerültek. Az út a lengyelországi haláltáborokba – szörnyű higiéniai körülmények között, étlen-szomjan – több napig tartott. Jó néhányan nem bírták ki a megpróbáltatásokat, s még útközben meghaltak. A kiszállított zsidók mintegy harmadát minősítették munkaképesnek, a többieket megérkezésük után elgázosították, holttestüket a krematóriumokban elégették.
1944. július elejére már csak a budapesti és a munkaszolgálatos zsidók maradtak Magyarországon. Az egyre romló hadi helyzet, a külföldi tiltakozáshullám és az auschwitzi tömegmészárlásokról szóló hírek terjedése arra késztette Horthyt, hogy július elején leállítsa a deportálásokat. Az addig Hitler-hű Románia augusztus végén oldalt váltott és hadat üzent Berlinnek, ami megrengette a nácik térségbeli pozícióit. Ezt kihasználva Horthy menesztette a Sztójay-kabinetet és Lakatos Géza vezérezredes irányításával új kormányt nevezett ki, amelynek fő feladata a német szövetségből való kiválás előkészítése volt, ám október 15-én a németek átvették a kezdeményezést, lemondatták Horthyt és Szálasi Ferenc nyilas mozgalmát juttatták hatalomra. Az újdonsült “Nemzetvezető” megindította a deportálásokat: november és december folyamán mintegy 50.000 budapesti és munkaszolgálatos zsidót vittek Németországba – javarészüket gyalogmenetben hajtva az összeomló Birodalom területére. A Budapesten maradt zsidókat két gettóba zárták. A fővárosban állandósult a terror, nyilas fegyveresek zsidók ezreit gyilkolták meg. A gettók túlélőit 1945 januárjában, a koncentrációs táborokban életben maradt zsidókat az év tavaszán szabadították fel a szövetséges csapatok.
A költészet napja
Az idein tanévben is honlapunkon keresztül emlékezünk meg a költészet napjáról.
A költészet napját 1964 óta április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük.
Ezen a napon online formában művészek, költők, írók emlékeznek versek felidézésével.
„A nagy szavak nem érnek semmit,
Elszállnak, mint az őszi szél.
De a szeretet, ha tiszta szívből fakad,
Elkíséri az embert, amíg él.”
József Attila – Szeretet
Az iskolák megnyitása után érdekes feladatokkal, játékokkal emlékezünk erre a napra!
