Karácsony

Jézus Krisztus születésére emlékezik karácsonykor a keresztény világ, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét ülik ezekben a napokban.

A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben.  A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkereszttől és került át december 25-re.

A karácsonyi ünneplés a szentestével veszi kezdetét, amelyen régi hagyomány szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, e hagyomány nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételeken.

A betlehemi jászol állítása szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be.

A karácsonyfa-állítás a XVII. századtól német területről terjedt el, a karácsonyi ajándékozás a kezdetektől szokásos. A hagyományos paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték, a kántálás és a vacsora.

A fotóalbum megtekintéséhez kattints ide!

December 6.

A gyermekek legkedvesebb ünnepére az idei tanévben honlapunkon keresztül emlékezünk meg. Szent Miklós, (december 6.) a kisázsiai Myra szent püspöke, a keleti egyház máig legtiszteltebb szentje. A legenda szerint egy éjjel három szegény lány ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megszabadítsa őket a szegénységtől, és tisztességesen férjhez mehessenek. Mikor a harmadik lány ablakától osont el az éjszaka közepén, meghallották a mocorgást, kinéztek, de már csak egy piros ruhás alakot láttak elsietni a hóesésben.

A gyerekek persze mindig tudni szerették volna, mit csinál a Télapó, amikor nem ajándékokat osztogat. Így született meg a Mikulás-legenda, mely szerint a finn Lappföldön lakik, és rénszarvas szánon közlekedik.

Az európai népeknél a Mikulást kezdetben hosszú ősz szakállú, földig érő köpönyeget viselő aggastyánként ábrázolták. Angliában a XVII. sz. óta jelenítik meg, máig legnépszerűbbek a viktoriánus kor mikulásai. Szent Miklós ünnepe Amerikában a XIX. században keveredett össze karácsony ünnepével, ekkor vált Christmas Fatherré. Amerikából az 1950- s években terjedt el az ún. amerikai típusú Mikulás, aki pirospozsgás, joviális, pocakos, mosolygós. Ruházata is megváltozott: rövid, prémmel szegélyezett kabátot és félhosszú csizmát hord. Már nem igazán hasonlít hajdani névadójára, a szentéletű Miklós püspökre.

Az ajándékozás hagyománya, és Szent Miklós emléke, azonban máig megmaradt.

Kedves Gyerekek!

Az adventi ünnepkör alkalmából újra versenyre hívunk benneteket. Déska Ildikó tanár néni 3-8. osztályosoknak kérdéseket állított össze az ünnepkörhöz kapcsolódóan.

Kérünk benneteket, hogy minél többen küldjétek vissza a feladatlapokat
Ildi néninek 2020. december 12-ig!

Jó munkát kívánunk!

Advent

Az ADVENT a latin ADVENTUS, azaz eljövetel szóból származik és jelzi, hogy ez az idő az Úr eljövetelére emlékeztet. A keresztény ember Jézus születésének ünnepére készül. Az advent nemcsak a várakozás, hanem a böjt (kisböjt) és a bűnbánat időszaka is.

A karácsonyra való készülődést, a várakozás örömét még szebbé tehetjük, ha lakásunkat ünneplőbe öltöztetjük. A gyerekek munkáikat egy felakasztott fenyőágra vagy girlandra gyűjthetik. Az ablakokra üvegfestékkel festhetnek téli képeket vagy ragaszthatnak hópihéket.

A 2020-es évben november 30-ra esik advent első vasárnapja, ekkor gyújtjuk meg az első gyertyát az adventi koszorún. Az első adventi koszorút egy hamburgi lelkész készítette. Szép szalaggal díszített nagy fenyőkoszorút erősített fel a mennyezetre, melyet 24 gyertya díszített. Ez volt a mai adventi naptár elődje.

Koszorúkat készíthetünk fenyőből, de fonhatunk örökzölddel körbecsavart fűzfavesszőből is. Ezeket díszíthetjük szalagokkal, mákgubóval, fahéjjal, dióval, szárított narancskarikákkal, az ágak közé tehetünk csipkebogyó ágat, magyalt. A koszorú, a kör az örökkévalóságot jelképezi. Egy régi népi monda szerint védelmező ereje van, megvédi a családot minden rossztól.

Az idők során az emberek a mai koszorúkra már csak négy gyertyát tesznek. Advent első vasárnapján egy gyertyát, a másodikon kettőt – és így tovább – gyújtunk meg.

A gyertyák színe a karácsonyi ünnepkörre utal: A lila vagy viola, mely a bűnbánat, a vezeklés színe. (a 3 lila gyertyát az 1.2. illetve a 4. vasárnapon gyújtjuk meg) és a rózsaszín, mely pedig az örvendezés színe. (ezt 3. vasárnapon kell meggyújtani.) A mai korban használunk más színű gyertyákat is, például: pirosat, mely Jézus vérét jelképezi; kéket, fehéret, zöldet, melyek az angyalokat szimbolizálják.

Márton napi totó eredmények

Kedves Gyerekek!

Márton nap alkalmából totó rejtvényt juttattunk el hozzátok. Papír alapon és krétaüzenetben is elküldtük a rejtvényt. 43 tanuló töltötte ki és küldte vissza a megfejtéseket.

Hibátlanul töltötték ki:
3.a
Bihari Lilien Alexa, Péter-Szabó Dóra, Nagy Viktória
5.a
Szilágyi Kata
6.a
Szomszéd László
6.b
Domonkos Gerda, Szomszéd Emese
8.a
Szomszéd Natália

Jutalmukat Déska Ildikó tanár néni adja át az érintetteknek.
Gratulálunk minden tanulónak!

Márton nap

Az idei tanévben honlapunkon keresztül emlékezünk meg november 11-e Márton napjáról. Ehhez a naphoz különösen sok babona, népszokás és néphagyomány köthető.

A Márton nap története

A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria (ma Szombathely) nevezetű városában látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve pedig fordulat állt be Márton életében: Isten szolgálatába állt. Jóságáról már élete során is legendák keringtek, s az alázatos misszionáriust püspökké akarták szentelni.

A monda szerint, mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől a szolgalelkű Márton a ludak óljában bújt el. A szárnyasok azonban gágogásukkal, a szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulták Márton rejtekhelyét. Végül Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Toursban segítette a rászorulókat.

November 11-e a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja, amikor nagy lakomákat tartottak, hogy a következő esztendőre is jó termés legyen. A rómaiaknál a lúd Mars isten madara volt. A harcias madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől.

Márton napja, mint időjóslás napja

A néphagyomány úgy tartja, ha Szent Márton „fehér lovon érkezik”, azaz Márton napján esik a hó, akkor enyhe tél lesz. Ha „barna lovon nyargalász”, vagyis nem esik a hó, akkor kemény, havas télre számíthatunk. „Eljött Márton szürke lovon”, mondták akkor, ha enyhe, szürke, latyakos volt az idő e napon és ilyenkor szintén télre számítottak. Egy kalendárium szerint: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”.

A Márton-napi lakomák

A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már lelehetett vágnia tömött libát. A hiedelem szerint Márton napján ludat illik enni, mert aki nem eszik libát, egész évben éhezni fog. A liba húsából szokás volt a papnak is küldeni, mégpedig az állat hátsó részéből. Innen ered a „Püspökfalat” szavunk is.

Kedves Gyerekek!

Márton-napja alkalmából állítottunk össze egy totót, melyet a Kréta-napló üzenetben küldünk el nektek. A kérdésekre segít válaszolni egyrészt a honlapunkon olvasható ismertető, valamint internet segítségével is megoldhatók a kérdések.

A kitöltött totót 2020. november 16-ig küldjétek az alábbi email címre:

nemethkatalin.kossuth@gmail.com

Várjuk válaszaitokat! Jó munkát kívánunk!

56-os megemlékezés

Országunk életében kiemelkedő eseményt jelentettek az 1956. október 23-án kezdődő forradalmi események. 1956 hőseire emlékeztünk ünnepi műsorunkban, melyet a járványügyi szabályok betartásával rendeztünk meg.
A műsort Kormos Katalin tanárnő állította össze.
Közreműködtek: Vaspál Lilla 6.a,
Nagy Eszter, Szeberényi Lara, Erki Dávid 8.b osztályos tanulók.
Köszönjük a megható műsort!

A fotóalbum megtekintéséhez kattints ide!

Zenei totó

A „Zene világnapja” alkalmából kitöltött zenei TOTÓ eredményei.

Könyvjutalomban részesültek:
Radics Melánia 1.a
Kovács Zsolt 1.b
Nagy László 2.a
Bíró Lili 2.b
Péter-Szabó Dóra 3.a
Tóth Edvárd 3.a
Csák Richárd 4.a
Dénes Rebeka 5.b
Vaspál Lilla 6.a
Nagy Anna 6.b
Boros Veronika 7.a
Filkor Evelin 7.b
Ambruzs Adrienn 8.b

Azok a tanulók, akik hibátlanul töltötték ki a totót, de a sorsolás nem kedvezett nekik könyvjelzőt, egy mini könyvecskét, csokit kaptak jutalmul.

A Totó megfejtései:
1-2. osztály: 2,2,1,x,1,x,1,1,x,1,2,x,2,x
3-4. osztály: x,2,2,1,x,x,1,x,2,1,x,1,2,x
5-6. osztály: 2,2,1,x,x,1,2,2,2,x,1,1,2,x
7-8. osztály: 2,1,2,x,x,2,2,x,2,1,1,1,2,x

Köszönjük, hogy sokan töltöttétek ki a totót!

A díjátadásról készült fotók megtekintéséhez kattints ide!