Az idei tanévben honlapunkon keresztül emlékezünk meg november 11-e Márton napjáról. Ehhez a naphoz különösen sok babona, népszokás és néphagyomány köthető.
A Márton nap története
A legenda szerint Szent Márton a Római Birodalom Pannónia tartományának Savaria (ma Szombathely) nevezetű városában látta meg a napvilágot 316-ban vagy 317-ben. A római császár katonájaként szolgáló Márton a franciaországi Amiens városában egy hideg téli estén odaadta meleg köpenyének felét egy koldusnak. Aznap éjszaka álmában megjelent Jézus a koldus alakjában. Innentől kezdve pedig fordulat állt be Márton életében: Isten szolgálatába állt. Jóságáról már élete során is legendák keringtek, s az alázatos misszionáriust püspökké akarták szentelni.
A monda szerint, mikor ennek hírét vette, az érte jövő küldöttek elől a szolgalelkű Márton a ludak óljában bújt el. A szárnyasok azonban gágogásukkal, a szárnyuk verdesésével óriási zajt csaptak, így elárulták Márton rejtekhelyét. Végül Mártont 371-ben püspökké szentelték és haláláig, 398-ig Toursban segítette a rászorulókat.
November 11-e a naptárban ősidők óta a téli évnegyed kezdő napja, amikor nagy lakomákat tartottak, hogy a következő esztendőre is jó termés legyen. A rómaiaknál a lúd Mars isten madara volt. A harcias madarak gágogásukkal egyszer megmentették Rómát a gallok éjszakai orv rajtaütésétől.
Márton napja, mint időjóslás napja
A néphagyomány úgy tartja, ha Szent Márton „fehér lovon érkezik”, azaz Márton napján esik a hó, akkor enyhe tél lesz. Ha „barna lovon nyargalász”, vagyis nem esik a hó, akkor kemény, havas télre számíthatunk. „Eljött Márton szürke lovon”, mondták akkor, ha enyhe, szürke, latyakos volt az idő e napon és ilyenkor szintén télre számítottak. Egy kalendárium szerint: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál”.
A Márton-napi lakomák
A Márton-napi liba-lakomáról szóló első írásos beszámoló 1171-ből származik. Márton-napon országszerte lakomákat rendeztek, hogy egész esztendőben bőven ehessenek, ihassanak. Úgy tartották, minél többet isznak, annál több erőt és egészséget isznak magukba. Ilyenkor már lelehetett vágnia tömött libát. A hiedelem szerint Márton napján ludat illik enni, mert aki nem eszik libát, egész évben éhezni fog. A liba húsából szokás volt a papnak is küldeni, mégpedig az állat hátsó részéből. Innen ered a „Püspökfalat” szavunk is.
Kedves Gyerekek!
Márton-napja alkalmából állítottunk össze egy totót, melyet a Kréta-napló üzenetben küldünk el nektek. A kérdésekre segít válaszolni egyrészt a honlapunkon olvasható ismertető, valamint internet segítségével is megoldhatók a kérdések.
A kitöltött totót 2020. november 16-ig küldjétek az alábbi email címre:
nemethkatalin.kossuth@gmail.com
Várjuk válaszaitokat! Jó munkát kívánunk!
