Karácsony

Jézus Krisztus születésére emlékezik karácsonykor a keresztény világ, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét ülik ezekben a napokban.

A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben.  A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkereszttől és került át december 25-re.

A karácsonyi ünneplés a szentestével veszi kezdetét, amelyen régi hagyomány szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, e hagyomány nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételeken.

A betlehemi jászol állítása szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be.

A karácsonyfa-állítás a XVII. századtól német területről terjedt el, a karácsonyi ajándékozás a kezdetektől szokásos. A hagyományos paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték, a kántálás és a vacsora.

A fotóalbum megtekintéséhez kattints ide!

December 6.

A gyermekek legkedvesebb ünnepére az idei tanévben honlapunkon keresztül emlékezünk meg. Szent Miklós, (december 6.) a kisázsiai Myra szent püspöke, a keleti egyház máig legtiszteltebb szentje. A legenda szerint egy éjjel három szegény lány ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megszabadítsa őket a szegénységtől, és tisztességesen férjhez mehessenek. Mikor a harmadik lány ablakától osont el az éjszaka közepén, meghallották a mocorgást, kinéztek, de már csak egy piros ruhás alakot láttak elsietni a hóesésben.

A gyerekek persze mindig tudni szerették volna, mit csinál a Télapó, amikor nem ajándékokat osztogat. Így született meg a Mikulás-legenda, mely szerint a finn Lappföldön lakik, és rénszarvas szánon közlekedik.

Az európai népeknél a Mikulást kezdetben hosszú ősz szakállú, földig érő köpönyeget viselő aggastyánként ábrázolták. Angliában a XVII. sz. óta jelenítik meg, máig legnépszerűbbek a viktoriánus kor mikulásai. Szent Miklós ünnepe Amerikában a XIX. században keveredett össze karácsony ünnepével, ekkor vált Christmas Fatherré. Amerikából az 1950- s években terjedt el az ún. amerikai típusú Mikulás, aki pirospozsgás, joviális, pocakos, mosolygós. Ruházata is megváltozott: rövid, prémmel szegélyezett kabátot és félhosszú csizmát hord. Már nem igazán hasonlít hajdani névadójára, a szentéletű Miklós püspökre.

Az ajándékozás hagyománya, és Szent Miklós emléke, azonban máig megmaradt.

Kedves Gyerekek!

Az adventi ünnepkör alkalmából újra versenyre hívunk benneteket. Déska Ildikó tanár néni 3-8. osztályosoknak kérdéseket állított össze az ünnepkörhöz kapcsolódóan.

Kérünk benneteket, hogy minél többen küldjétek vissza a feladatlapokat
Ildi néninek 2020. december 12-ig!

Jó munkát kívánunk!

Advent

Az ADVENT a latin ADVENTUS, azaz eljövetel szóból származik és jelzi, hogy ez az idő az Úr eljövetelére emlékeztet. A keresztény ember Jézus születésének ünnepére készül. Az advent nemcsak a várakozás, hanem a böjt (kisböjt) és a bűnbánat időszaka is.

A karácsonyra való készülődést, a várakozás örömét még szebbé tehetjük, ha lakásunkat ünneplőbe öltöztetjük. A gyerekek munkáikat egy felakasztott fenyőágra vagy girlandra gyűjthetik. Az ablakokra üvegfestékkel festhetnek téli képeket vagy ragaszthatnak hópihéket.

A 2020-es évben november 30-ra esik advent első vasárnapja, ekkor gyújtjuk meg az első gyertyát az adventi koszorún. Az első adventi koszorút egy hamburgi lelkész készítette. Szép szalaggal díszített nagy fenyőkoszorút erősített fel a mennyezetre, melyet 24 gyertya díszített. Ez volt a mai adventi naptár elődje.

Koszorúkat készíthetünk fenyőből, de fonhatunk örökzölddel körbecsavart fűzfavesszőből is. Ezeket díszíthetjük szalagokkal, mákgubóval, fahéjjal, dióval, szárított narancskarikákkal, az ágak közé tehetünk csipkebogyó ágat, magyalt. A koszorú, a kör az örökkévalóságot jelképezi. Egy régi népi monda szerint védelmező ereje van, megvédi a családot minden rossztól.

Az idők során az emberek a mai koszorúkra már csak négy gyertyát tesznek. Advent első vasárnapján egy gyertyát, a másodikon kettőt – és így tovább – gyújtunk meg.

A gyertyák színe a karácsonyi ünnepkörre utal: A lila vagy viola, mely a bűnbánat, a vezeklés színe. (a 3 lila gyertyát az 1.2. illetve a 4. vasárnapon gyújtjuk meg) és a rózsaszín, mely pedig az örvendezés színe. (ezt 3. vasárnapon kell meggyújtani.) A mai korban használunk más színű gyertyákat is, például: pirosat, mely Jézus vérét jelképezi; kéket, fehéret, zöldet, melyek az angyalokat szimbolizálják.