Advent

Az ADVENT a latin ADVENTUS, azaz eljövetel szóból származik és jelzi, hogy ez az idő az Úr eljövetelére emlékeztet. A keresztény ember Jézus születésének ünnepére készül. Az advent nemcsak a várakozás, hanem a böjt (kisböjt) és a bűnbánat időszaka is.

A karácsonyra való készülődést, a várakozás örömét még szebbé tehetjük, ha lakásunkat ünneplőbe öltöztetjük. A gyerekek munkáikat egy felakasztott fenyőágra vagy girlandra gyűjthetik. Az ablakokra üvegfestékkel festhetnek téli képeket vagy ragaszthatnak hópihéket.

A 2020-es évben november 30-ra esik advent első vasárnapja, ekkor gyújtjuk meg az első gyertyát az adventi koszorún. Az első adventi koszorút egy hamburgi lelkész készítette. Szép szalaggal díszített nagy fenyőkoszorút erősített fel a mennyezetre, melyet 24 gyertya díszített. Ez volt a mai adventi naptár elődje.

Koszorúkat készíthetünk fenyőből, de fonhatunk örökzölddel körbecsavart fűzfavesszőből is. Ezeket díszíthetjük szalagokkal, mákgubóval, fahéjjal, dióval, szárított narancskarikákkal, az ágak közé tehetünk csipkebogyó ágat, magyalt. A koszorú, a kör az örökkévalóságot jelképezi. Egy régi népi monda szerint védelmező ereje van, megvédi a családot minden rossztól.

Az idők során az emberek a mai koszorúkra már csak négy gyertyát tesznek. Advent első vasárnapján egy gyertyát, a másodikon kettőt – és így tovább – gyújtunk meg.

A gyertyák színe a karácsonyi ünnepkörre utal: A lila vagy viola, mely a bűnbánat, a vezeklés színe. (a 3 lila gyertyát az 1.2. illetve a 4. vasárnapon gyújtjuk meg) és a rózsaszín, mely pedig az örvendezés színe. (ezt 3. vasárnapon kell meggyújtani.) A mai korban használunk más színű gyertyákat is, például: pirosat, mely Jézus vérét jelképezi; kéket, fehéret, zöldet, melyek az angyalokat szimbolizálják.