A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül.
Velencei karnevál
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét, a mohácsi busójárást.
Február hónap a rejtvényfejtők hónapja a Kossuthban. A hónap folyamán sok érdekes feladat vár rátok Déska Ildikó tanárnő vezetésével. Az alábbiakban rövid összefoglalót közlünk veletek a rejtvényfejtés történetéről. Mindenkinek jó munkát kívánunk!
Február 3-a magyar rejtvényfejtők napja 2007 óta, annak emlékére, hogy ezen a napon jelent meg először 1957-ben a Füles magazin.
Ez a hetilap minden vasárnap jelent meg, azért, mert az volt az egyetlen munkaszüneti nap akkortájt. A keresztrejtvények mellett (akkor még nem volt skandináv rejtvény benne) tartalmazott képregényeket, vicceket illusztrációkkal karikatúrákkal (pl.: Pusztai Pál: Jucika). A műveltségi feladványok mellett rengeteg képes és illusztráció nélküli viccet, illetve mókás történeteket, Tanár úr kérem című rovatot, és mivel a rejtvények megoldásait be lehetett küldeni, tartalmazta az előző szám helyes megfejtéseit is.
Az első magyar keresztrejtvény Magyarországon 1925. január 22-én jelent meg Az első „keresztszórejtvény” címmel, a Ma Este című hetilap hasábjain. Bár felépítése és nyelvezete nem teljesen felel meg a mai szokásoknak, mégis igen érdekes történeti kuriózum. Ezt követően néhány hét múlva szinte minden újságban helyet kapott a népszerű fejtörő. Sikerére jellemző, hogy a kiadók egymást túllicitálva próbáltak minél több olvasót meghódítani: például a Pesti Napló egyik keresztrejtvény-pályázatán a fődíj egy körúti bérház volt. Napjainkban pedig már több mint 100 rejtvényújság közül válogathatnak az újságos standokon az érdeklődők.
1968-ban Pécsett alakult meg az első rejtvényfejtő klub, ahol előbb háziversenyeket rendeztek, majd sor került az első városok közötti versenyre is. Később a Füles koordinálásával gombamód szaporodtak a rejtvényfejtő klubok az ország minden táján, és rendszeresen találkoztak is országos versenyeken az ország legjobb rejtvényfejtői. Az évtizedek során kialakult szabályok szerint különböző kategóriákban, illetve egyéni- és csapatfordulókban mérik össze tudásukat a rejtvényfejtők. 1996 óta a Rejtvényfejtők Országos Egyesülete szervezi a hazai rejtvényfejtő-versenyeket.
Az első magyar keresztszórejtvény
Vízszintes olvasandó: 1. Egy fővárosi színház. 2. Szórakozóhely. 3. Laknak benne. 4. Érc. 5. Uri Játék. 6. Állat. 7. Színházi kellék. 8. Külföldön sikert aratott magyar színmű. 9. Embert utánzó figura. 10. Háziállat. 11. Ismert budapesti filmszínház. 12. Keleti népfaj. 13. Fogoly. 14. Társasvállalat rövidítése. 15. Görög férfiszépség. 16. Szerb város. 17. Expresszionista művészeti lap. 18. Orosz folyó. 19. Az első ember párja. 20. Fényforrás. 21. Állat. 22. Budapesti kávéház. 23. Kérdőszócska. 24. Budapesti star. 25. Elem.
Függőleges olvasandó: 1. Magyar színpadi író. 9. Női név. 11. Időjelző. 18. Aki örökké vonz. 19. Földmives szerszám. 20. Indulatszó. 21. Harmadik személy. 23. Feltételes szócska. 26. Férfinév. 27. Északi katholikus nemzet. 28. Golyós játék. 29. Testrész. 30. Menyasszony neve. 31. Kellemetlen meglepetés. 32. Ugrándozó lény. 33. Kínai cserjéből készült ital. 34. Gazdasági intéző. 35. Görög isten.
A járványhelyzet ellenére az idei tanévben is kiemelt figyelmet fordítottunk a Magyar Kultúra Napjára. Tanulóink online feladatokat kaptak az óraközi szünetekben, tánc, költészet, irodalom, népművészet, hungarikumok, világörökség témakörökben. A feladatok megoldását az osztályok feladatlapokon végezték el. Köszönjük a hónapfelelős pedagógusok közreműködését! Várjuk a feladatlapokat értékelésre!
Jézus Krisztus születésére emlékezik karácsonykor a keresztény világ, a nem keresztények pedig a szeretet ünnepét ülik ezekben a napokban.
A keresztény tanítás szerint Jézus Krisztus Szűz Máriától született Betlehemben. A karácsony időpontja a 325-ben tartott niceai zsinaton különült el a vízkereszttől és került át december 25-re.
A karácsonyi ünneplés a szentestével veszi kezdetét, amelyen régi hagyomány szerint virrasztottak, böjtöltek és imádkoztak, e hagyomány nyomai maradtak fenn az ilyenkor feltálalt halételeken.
A betlehemi jászol állítása szokása Assisi Szent Ferenctől ered, aki 1223-ban az éjféli misére egy barlangot rendezett be.
A karácsonyfa-állítás a XVII. századtól német területről terjedt el, a karácsonyi ajándékozás a kezdetektől szokásos. A hagyományos paraszti kultúrában a népszokások közé tartozik a betlehemezés, a paradicsomjáték, a kántálás és a vacsora.
A gyermekek legkedvesebb ünnepére az idei tanévben honlapunkon keresztül emlékezünk meg. Szent Miklós, (december 6.) a kisázsiai Myra szent püspöke, a keleti egyház máig legtiszteltebb szentje. A legenda szerint egy éjjel három szegény lány ablakába három zacskó aranyat tett, hogy megszabadítsa őket a szegénységtől, és tisztességesen férjhez mehessenek. Mikor a harmadik lány ablakától osont el az éjszaka közepén, meghallották a mocorgást, kinéztek, de már csak egy piros ruhás alakot láttak elsietni a hóesésben.
A gyerekek persze mindig tudni szerették volna, mit csinál a Télapó, amikor nem ajándékokat osztogat. Így született meg a Mikulás-legenda, mely szerint a finn Lappföldön lakik, és rénszarvas szánon közlekedik.
Az európai népeknél a Mikulást kezdetben hosszú ősz szakállú, földig érő köpönyeget viselő aggastyánként ábrázolták. Angliában a XVII. sz. óta jelenítik meg, máig legnépszerűbbek a viktoriánus kor mikulásai. Szent Miklós ünnepe Amerikában a XIX. században keveredett össze karácsony ünnepével, ekkor vált Christmas Fatherré. Amerikából az 1950- s években terjedt el az ún. amerikai típusú Mikulás, aki pirospozsgás, joviális, pocakos, mosolygós. Ruházata is megváltozott: rövid, prémmel szegélyezett kabátot és félhosszú csizmát hord. Már nem igazán hasonlít hajdani névadójára, a szentéletű Miklós püspökre.
Az ajándékozás hagyománya, és Szent Miklós emléke, azonban máig megmaradt.
Kedves Gyerekek!
Az adventi ünnepkör alkalmából újra versenyre hívunk benneteket. Déska Ildikó tanár néni 3-8. osztályosoknak kérdéseket állított össze az ünnepkörhöz kapcsolódóan.
Kérünk benneteket, hogy minél többen küldjétek vissza a feladatlapokat Ildi néninek 2020. december 12-ig!
Az ADVENT a latin ADVENTUS, azaz eljövetel szóból származik és jelzi, hogy ez az idő az Úr eljövetelére emlékeztet. A keresztény ember Jézus születésének ünnepére készül. Az advent nemcsak a várakozás, hanem a böjt (kisböjt) és a bűnbánat időszaka is.
A karácsonyra való készülődést, a várakozás örömét még szebbé tehetjük, ha lakásunkat ünneplőbe öltöztetjük. A gyerekek munkáikat egy felakasztott fenyőágra vagy girlandra gyűjthetik. Az ablakokra üvegfestékkel festhetnek téli képeket vagy ragaszthatnak hópihéket.
A 2020-es évben november 30-ra esik advent első vasárnapja, ekkor gyújtjuk meg az első gyertyát az adventi koszorún. Az első adventi koszorút egy hamburgi lelkész készítette. Szép szalaggal díszített nagy fenyőkoszorút erősített fel a mennyezetre, melyet 24 gyertya díszített. Ez volt a mai adventi naptár elődje.
Koszorúkat készíthetünk fenyőből, de fonhatunk örökzölddel körbecsavart fűzfavesszőből is. Ezeket díszíthetjük szalagokkal, mákgubóval, fahéjjal, dióval, szárított narancskarikákkal, az ágak közé tehetünk csipkebogyó ágat, magyalt. A koszorú, a kör az örökkévalóságot jelképezi. Egy régi népi monda szerint védelmező ereje van, megvédi a családot minden rossztól.
Az idők során az emberek a mai koszorúkra már csak négy gyertyát tesznek. Advent első vasárnapján egy gyertyát, a másodikon kettőt – és így tovább – gyújtunk meg.
A gyertyák színe a karácsonyi ünnepkörre utal: A lila vagy viola, mely a bűnbánat, a vezeklés színe. (a 3 lila gyertyát az 1.2. illetve a 4. vasárnapon gyújtjuk meg) és a rózsaszín, mely pedig az örvendezés színe. (ezt 3. vasárnapon kell meggyújtani.) A mai korban használunk más színű gyertyákat is, például: pirosat, mely Jézus vérét jelképezi; kéket, fehéret, zöldet, melyek az angyalokat szimbolizálják.
Márton nap alkalmából totó rejtvényt juttattunk el hozzátok. Papír alapon és krétaüzenetben is elküldtük a rejtvényt. 43 tanuló töltötte ki és küldte vissza a megfejtéseket.
Hibátlanul töltötték ki: 3.a Bihari Lilien Alexa, Péter-Szabó Dóra, Nagy Viktória 5.a Szilágyi Kata 6.a Szomszéd László 6.b Domonkos Gerda, Szomszéd Emese 8.a Szomszéd Natália
Jutalmukat Déska Ildikó tanár néni adja át az érintetteknek. Gratulálunk minden tanulónak!
Kossuth Lajos Általános Iskola 